Európa-szerte, köztük hazánkban is hetek óta heves tiltakozások övezik az online kalózkodás, a szoftverhamisítás és a szerzői jogok megsértése ellen fellépni kívánó ACTA-megállapodást. Az egyezmény, amelyet csendben a magyar kormány is aláírt, szándékai szerint egyfajta kötelező minimumot állapít meg a csatlakozó országok számára a jogvédelem területén, emellett szabályozási ajánlásokat, lehetőségeket fogalmaz meg. Bírálói ugyanakkor úgy vélik, hogy korlátozza a szólásszabadságot, értelmetlenül bünteti az egyszerű felhasználókat, s beavatkozik az emberek magánéletébe.
Komoly esély van arra, hogy Magyarország ne ratifikálja a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezményt - nyilatkozta lapunknak Baja Ferenc tegnap. A szocialista országgyűlési képviselő előzőleg azt indítványozta a Parlamentben, hogy Magyarország függessze fel az ACTA ratifikációs eljárását. Kérésére Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára közölte, hogy a kormány társadalmi vitát kezd az ügyben, és ennek alapján dönti majd el, hogy a megállapodás hasznos-e Magyarország számára. Ezzel most derült ki először, hogy a magyar kormányzat álláspontja nem végleges - mutatott rá a szocialista politikus. Jelentős sikerként értékelte, hogy a kormány kénytelen a nemzetközi és a civil szervezetek befolyása alatt az eredeti aláírásával ellentétesen társadalmi vita keretein belül kialakítani a magyar álláspontot. Ennek kapcsán jelezte, hogy kezdeményezésére az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának informatikai albizottsága a jövő héten napirendjére tűzi a megállapodást.
Úgy tűnik, lassan azok lesznek többségben, akik felismerik, hogy az egyezménnyel kapcsolatos kritikákat érdemes meghallgatni, azt kérjük, hogy Magyarország is tartsa fönn magának a kétkedés jogát - fogalmazott. Jelezte, hogy az Európai Parlamentben is bizonytalan a megállapodás sorsa. Tudomása szerint az EP szocialista frakciója is azon a véleményen van, hogy az egyezmény minimum aggályos. Kifogásaikat részletezve elmondta, hogy a szerződés összemossa a termékhamisítás kérdését, a szerzői jogok védelmét és a felhasználókra vonatkozó jogok csorbítását. Ám nem csak emiatt rossz a szabályozás: jelen formájában emberi alapjogokat sért és az internet cenzúráját eredményezheti. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Adatvédelmi felelős már 2010-ben figyelmeztetett: az ACTA oda vezethet, hogy emberek milliói megfigyelés alá kerülnek.
Véleményünk szerint az ACTA elfogadása ellentétes az unió elveivel, de még csak nem is célravezető - hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve:ilyen körülmények között nem lehet egy egyezményt elfogadni. Az ország túl kicsi ahhoz, hogy megengedhesse magának az ésszerűtlen bezárkózáshoz és bizalmatlansághoz vezető szigorítást - fogalmazott.
Érdeklődésünkre a kormányszóvivői iroda tegnap közölte: az ACTA ratifikációs folyamata nem kezdődött el Magyarországon. Amennyiben a jövőben döntés születik arról, hogy a kormány napirendjére tűzi a kérdést, az illetékes Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormánydöntést megelőzően elkészíti, majd társadalmi egyeztetésre fogja bocsátani az egyezmény kihirdetéséről szóló törvény tervezetét. Donald Tusk lengyel miniszterelnök levélben szólította fel az Európai Parlamentet, hogy ne ratifikálja az egyezményt. A kormányfőt lengyel hackerek és társadalmi szervezetek bírták rá erre a lépésre.
Fontosabb a szabadságjog a szerzői jogoknál
Precedens értékű ítéletet hozott az Európai Bíróság a múlt hét végén: ennek értelmében a közösségi oldalaknak nem kötelező szűrni saját tartalmukat, a felhasználóik tevékenységét még akkor sem, ha azok szerzői jogot sértenek - számol be a döntésről a PCworld. A Netlog nevű közösségi oldal ellen indult eljárást a SABAM nevet viselő zenei jogvédő szervezet kezdeményezte: meg akarták tiltani, hogy a felhasználók jogvédett tartalmakat - például zenét - osszanak meg az oldalon. A bíróság azonban úgy vélte, ez a korlátozás nem szolgálná a személyes adatok védelmének és az információ szabadságának érdekét. A SABAM azt szerette volna elérni, hogy a Netlog saját költségén építsen ki egy szűrő-rendszert a jogvédett tartalmak korlátozására. Az európai kormányok visszalépése mellett ez az ítélet is alátámasztani látszik, hogy Európa egyre kevésbé elkötelezett az ACTA ratifikálása mellett.
Most megfelelünk az ACTA-szabályoknak
Az EU részvétele az ACTA- tárgyalásokon elemzők szerint politikai okból volt fontos, nem pedig azért, hogy Európában is szigorítsanak a szabályokon: ha ugyanis valamennyi fejlett gazdaság részt vesz a tárgyalási folyamatban, az EU nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon a nemzetközi szabályalkotásból. A cél - mint mondják - kezdettől fogva az volt, hogy olyan megállapodás jöjjön létre, aminek az EU szabályai már most is megfelelnek. Ezzel egybecseng a hivatalos magyar álláspont is, miszerint semmilyen jogszabályi változást nem hoz Magyarországon az ACTA ratifikálása, hiszen már jelenleg is megfelelünk valamennyi szükséges előírásnak. Ez igaz is, egy apró megjegyzéssel: egyelőre. Ugyanis ha az Országgyűlés a jövőben enyhíteni akarná a korlátozásokat, akkor az ACTA-ba ütközne, mert a megállapodás csak a szabályozás szigorítását engedi.
A szakma is bírálja
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége szerint a szektor vállalkozásainak lehetőségeit is korlátozhatják a megállapodás egyes rendelkezései. A szövetség az egyezmény ratifikálása előtt alapvetően fontosnak tartja a széles körű társadalmi egyeztetést, hogy a hazai szabályozás alakításában mind az innovatív vállalkozások és közvetítő szolgáltatók, mind a jogtulajdonosok érdekei kiegyensúlyozottan, egymásra tekintettel és átláthatóan érvényesüljenek.
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete szerint az illegális felhasználások csökkentésére nem az egyre erősödő szankcionálási módok jelenthetik a megoldást, hanem az illegális tartalmak alternatíváját jelentő legális tartalomszolgáltatási lehetőségek megteremtése. Amíg egy adott film, zene Magyarországon nem elérhető megfizethető áron, addig nyilvánvaló, hogy a felhasználók az illegális utat választják. Az elrettentés helyett inkább arra kellene összpontosítani, hogy a felhasználók a számukra kívánatos tartalmakat elérjék, és inkább egy jó minőségű legális szolgáltatást válasszanak egy esetleges gyengébb minőségű illegális szolgáltatás helyett.
Egy nyílt adatbázist már kivégeztek
Bírósági ítélet vetett véget a tudományos körökben gyakran használt Library.nu (korábban Gigapedia) címen működő fájlmegosztó portálnak. A honlapon bejelentkezés után digitalizált könyvek és folyóiratok között böngészhetett a felhasználó, és a Rapidshare vagy az Ifile.it fájlmegosztó portálról letölthette azokat. A feljelentéseket kiadók tették, köztük a Reed Elsevier, az Oxford University Press és a Walter de Gruyter, mert a portálokon díjmentesen mintegy 400 ezer könyvet tettek közzé, a kiadóknak mintegy nyolcmillió eurós kárt okozva. A hamburgi bíróság a fájlok eltávolításán túl arra is felszólította a Rapidshare üzemeltetőit, hogy folyamatosan monitorozzák felhasználóik feltöltéseit, nehogy a jogvédett tartalmak újra felkerüljenek. A portál - jóllehet a kiadók profitját csökkentette - jelentős segítséget nyújtott a fiatal kutatóknak, hogy olyan friss, idegen nyelvű szakirodalomhoz jussanak hozzá, amelynek beszerzési költségeit saját maguk vagy az egyetemük nem tudta volna finanszírozni.
Mit kifogásoltak a szerződésben?
A heves tiltakozások hatására az évek folyamán jelentős változáson ment át a megállapodás szövege. A legnagyobb vihart korábban az internetszolgáltatók felelősségére vonatkozó passzus kavarta, amely a kiszivárgó tervezetek része volt, a végleges szövegnek azonban már nem. Ez felelőssé tette volna az internetszolgáltatókat a hálózatukon folyó forgalomért és kötelezte volna őket arra, hogy büntessék a jogsértő felhasználókat. Az internetezők körében erősen tartja magát az a vélemény is, hogy az egyezmény konkrétumokat alig tartalmazó, keret-megállapodás jellege arra való, hogy megadja az aláíró országok aktuális vezetőinek a lehetőséget a tetszőleges értelmezésre, s akár korábban nem ismert szigorításokat is bevezethessenek.
Benedek Noémi, Galgóczy Éva
Forrás: nepszava.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése